Itthon vagyok, de érzem, a vesztem, vagy az ország vesztét?! Egy jó szállodában dolgozom, rendes emberek között, de a keresetből nem lehet egyről a kettőre jutni. Persze, most lehet mondani, hisz most kezdtél el dolgozni alig 4-5 hónapja. Mégis, távlatokban gondolkodva ebből a fizetésből nem lehet félre tenni, gyűjteni. Egy- két év múlva sem. El kell mennem újra, sajnos hiába a hazaszeretet, nem tudok belőle megélni.
A gyakorlatot megszerezve sajnos újra neki kell vágni egy hosszú és nehéz útnak.Úgylátszik ez sorsunk,ahogy 50-60évvel ezelött, most is kényszerűségből kell mennünk. Az újabb elvándorlásokban a kormány is szerepet játszik, hisz nem a megtartáson, hanem az elüldözésen munkálkodik "El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! - mondta Magyarország miniszterelnöke. ..." Ilyen kijelentések után mit érezzen egy fiatal, ha lehetetlenné teszik lassan minden téren. Egyre szomorúbb a helyzet, a politika rányomja bélyegét a mindennapokra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése