Embernek lenni.. sosem könnyű

"Az ember egy porszem, nem látja senki
S e porszemnek kell mégis embernek lenni!
Ha vérzik a szíved és fájdalmad nagy
Ember légy mindig, és ember maradj!"

Dreams...

Your vision will become clear only when you can look into your own heart. Who looks outside, dreams; who looks inside, awakes.

Ránk, emberekre nagyon jellemző, hogy amíg a dolgok függőben vannak, és van még esélyünk rá, hogy tovább és egyre tovább húzzuk, mindig reménykedünk, hogy a legközelebbi utcasarok mögött megtaláljuk a jót, és ezért sohasem ragaszkodunk hozzá, hogy ott legyünk boldogok, ahol éppen vagyunk. De mihelyt megállapodunk, és azt hisszük, hogy most aztán biztos a siker, ott állunk egy téglafal előtt. Nem fordul felénk a szerencse, sőt meglehetős feszültséget okozva várat magára. És ilyenkor sajnálkozva gondolunk vissza az elmúlt időkre, amikor még elszökhettünk, és valahol a láthatáron lebegő felhők között eltűnhettünk. Így ígérünk magunknak mindig újabb országokat, újabb esélyeket, csodálatos dolgokat, és kergetjük egyre tovább az álmokat, és közben provizórikus életet élünk.

Carl Gustav Jung

Júdások közt....avagy lupus et lupus

Júdások kozött élünk, élek. Árulók vesznek körbe, olyanok akiket barátnak tekintettem, de csalódtam. Mammon imádata tönkreteszi, megfojtja a barátságokat, kapcsolatokat. De ilyenkor felteszem magamban a kérdést barátság volt egyáltalán az, aki kapzsi érdekből elárult?! 1500 ft- ért? A csillámporos valóság folytatódik új díszletek között.. a tapasztalataim egyre érdekesebbek ebben a Dante poklához hasonlító mikrokörnyezetben. A pénz impériuma kezdi éreztetni befolyását, hatékonyan uszít, lassan kelt gyűlöletet. Ember embernek farkasa, itt az él meg hosszú távon aki átgázol a másikon saját érdekeit érvényesítve, kihasználva a másik naívságát.
Naív voltam, mert fiatal vagyok és ilyen téren tapasztalatlan, kihasználtak. Megfizettem a tanuló pénzt, de nem hagyom magam, farkassá kell válnom az ilyen emberekkel szemben.

Ködös valóság

Itthon vagyok, de érzem, a vesztem, vagy az ország vesztét?! Egy jó szállodában dolgozom, rendes emberek között, de a keresetből nem lehet egyről a kettőre jutni. Persze, most lehet mondani, hisz most kezdtél el dolgozni alig 4-5 hónapja. Mégis, távlatokban gondolkodva ebből a fizetésből nem lehet félre tenni, gyűjteni. Egy- két év múlva sem. El kell mennem újra, sajnos hiába a hazaszeretet, nem tudok belőle megélni.
A gyakorlatot megszerezve sajnos újra neki kell vágni egy hosszú és nehéz útnak.Úgylátszik ez sorsunk,ahogy 50-60évvel ezelött, most is kényszerűségből kell mennünk. Az újabb elvándorlásokban a kormány is szerepet játszik, hisz nem a megtartáson, hanem az elüldözésen munkálkodik "El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! - mondta Magyarország miniszterelnöke. ..." Ilyen kijelentések után mit érezzen egy fiatal, ha lehetetlenné teszik lassan minden téren. Egyre szomorúbb a helyzet, a politika rányomja bélyegét a mindennapokra...